Régen varrtuk, ma újra hordjuk.
„Régen varrtuk, ma újra hordjuk” – Egy nagymama gondolatai a használt gyerekruhákról.
Amikor a lányom kicsi volt, esténként mindig gyönyörű ruhákat varrtam neki. Már akkor is nagyon szerettem az egyedi darabokat, újonnan nem is volt nagy választék, és nem is tudtam megvenni neki.
Öreg varrógépemen, maradék anyagból, és sok szeretettel készítettem őket.
Emlékszem, milyen büszkén viselte az első színes ruhácskát – kissé félrecsúszott gombbal, de annál több mosollyal.
Most meg már nagymama vagyok. Nézem az unokámat, ahogy egy virágos kis kabátban ugrál a pocsolyákban.
A lányom ugyanúgy szereti öltöztetni az kisunokámat, ahogy én szerettem régen őt:)
Ezt már nem én varrtam, nem is a újonnan vettük . A Masni és fodor webshopból érkezett, használtan. Valaki más már ugyan ilyen örömmel ugrálhatott benne.
Miért ne lehetne valami jó, ha egyszer használt?
A használt gyerekruha nem a múlt. Hanem a jövő. Mert amit egyszer már elkészítettek szeretettel, azt kár lenne veszni hagyni. Nem pazarlásból élünk, hanem törődésből.
Amikor használt ruhát választunk, nem csak pénzt spórolunk – értéket adunk tovább.
Mostmár határozottan kijelenthetjük, hogy ezek a ruhácskák nem kopottak, vagy rongyosak, mindegyik egyenként válogatott, igényes darab, ami már bejáratott, úgyhogy nem lepheti meg a gyerekeket egy kemény cimke, vagy egy rossz helyen lévő varrás.
Olyanok, amik jól bírják a homokozót, a fagyit, a futást, és ha tudnának beszélni, még el is mesélhetnék az eddigi történetüket.
Egy darabka idő.
Ez a kis kabát– tudjátok, az a virágos – már két gyereké is volt.
És amikor majd gyorsan kinövi az unokám is, elteszem egy kicsit. Nem a ruha miatt. Hanem az emlék miatt, amit hordoz.
Egy nagyi
